Tanácsadás - Ipari, szolgáltatási üzletág

ISO 50001 tanúsítvány - energiahatékonyság

ISO 50001 szabvány célja, hogy a vállalatok energiaköltségét, a globális üvegházhatásokat és a keletkező környezeti károsodásokat együttesen kezelje. A szabványalkotás folyamatában már az ISO 14001-es szabvány is a 90-es években mintát adott arra, mennyire könnyen és átláthatóan lehet irányítani a vállalatok szervezeti és technológiai működését, ha folyamatokat és segédleteket készítünk és ezáltal iránymutatást adunk a szervezeti kultúrába beépítendő szakmai feladatok ellátására.

ISO 50001 szabvány célja, hogy a vállalatok energiaköltségét, a globális üvegházhatásokat és a keletkező környezeti károsodásokat együttesen kezelje. A szabványalkotás folyamatában már az ISO 14001-es szabvány is a 90-es években mintát adott arra, mennyire könnyen és átláthatóan lehet irányítani a vállalatok szervezeti és technológiai működését, ha folyamatokat és segédleteket készítünk és ezáltal iránymutatást adunk a szervezeti kultúrába beépítendő szakmai feladatok ellátására.

 

Az ISO 50001 követelményei már 2012-ben pontosan meghatározták azokat a vállalati feladatokat, melyeket annak érdekében kellett bevezetni, hogy

  • csökkenjen az energiafogyasztás, ezáltal az energiaköltségek,
  • javuljanak az üzleti teljesítmény mutatói,
  • biztonságos legyen a vállalat energiaellátása,
  • a bevezetést elhatározó cég jogszabályi megfeleltetése igazodjon a hazai és nemzetközi jogkövetelményekhez,
  • az energetikával foglalkozó mérnökök, közgazdászok, pénzügyi szakemberek innovációs készségét fokozza,
  • az energetika épüljön be a minőségpolitikába, cégstratégiákba, víziókba,
  • integrálható legyen az ISO 9001 és/vagy ISO 14001 szabványba.

Új helyzetet teremtett 2012-höz képest a 2015-ben a Magyar Parlament által elfogadott energiahatékonyságról szóló törvény, valamint annak végrehajtásáról rendelkező 122/2015. (V.26.) kormányrendelet. Az energiahatékonyságról ezt követően már a jogszabályi megfelelések figyelembe vételével kell beszélnünk, hiszen a törvény előírja az energetikai auditokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeket, valamint meghatározza a vállalatok éves jelentésére vonatkozó szabályokat.

A törvény kötelezi a nagyvállalatokat (250 fő feletti), hogy 2015. december 5-ig és azt követően négy évenként energetikai auditot készítsenek. A kötelező energetikai auditálást ellenőrzi a jogszabály által erre feljogosított Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Ha a vállalat nem tesz eleget a törvényi kötelezettségének, akkor a Hivatal a vállalat árbevételének nagysága alapján meghatározott, első alkalommal maximum 10 millió forintig terjedő büntetést szab ki. További energetikai audit elmaradást háromhavonta kiszabható, másfélszeres szorzóval kialakított büntetéssel „hálálja meg”.

Az energetikai audit alól csak azok a vállalkozások kapnak mentességet, akik az ISO 50001 szabványnak megfelelő energiagazdálkodási rendszert működtetnek, igazolják rendszerük tanúsítását és a tanúsítványt évente megküldi a Hivatalnak.

A CONTROLL Holding Tanácsadó Zrt. energetikai auditálási tevékenységét ezen követelmények figyelembe vételével szervezte meg, s figyelembe vettük azt a jogszabályi követelményt, hogy az energetikai tanúsítást csak olyan auditorok végezhetik, akik a jogszabályban  meghatározott szakmai követelményeknek megfelelnek. A referenciánkban található eddigi ISO 50001 projektek tapasztalatai alapján ügyfeleink számára az irányítási rendszerdokumentációt elkészítjük, önállóan vagy integrált módon az ISO 9001 és/vagy ISO 14001 szabványhoz illeszkedően. Az elkészült irányítási rendszerdokumentációt a vállalat belső energetikai szakembereivel közösen belső auditálásokkal és a megkövetelt adatszolgáltatások adattartalmi feltöltésével folytatjuk.

A velünk együttműködő energetikai auditáló/tanúsító cégek és a CONTROLL Holding Tanácsadó Zrt. tanácsadói egyrészt ismerik a 2015. évi energetika-hatékonyságról szóló törvényt és annak kormányrendeletét, másrészt rutinszerű gyakorlattal rendelkeznek az ISO 50001 szabványban megkövetelt dokumentációs rendszer felépítésében és annak irányítási rendszerbe történő bevezetésében.

Sikeres auditálásainkon teljesítettük a szabvány által megkövetelteket és kielégítettük az energetikai auditnak az energiafogyasztással és a terhelési profilokkal kapcsolatos naprakész közlését. Ezen adatoknak mért és visszakövethető műveleti adatokra kell épülniük, valamint ki kell terjedniük az épületek vagy épületcsoportok, ipari műveletek vagy létesítmények energiafogyasztási profiljának részletes felülvizsgálatára, beleértve a logisztikai tevékenységet is.

Az általunk végzett auditok figyelembe veszik az életciklus – költség elemzést annak érdekében, hogy a hosszú távú megtakarítások és a hosszú távú beruházások maradványértékei számíthatóak legyenek. Tanácsadói tevékenységünk során az ISO 50001 követelményei alapján elemezzük az alkalmazott energiahordozókat és azok költségeit. Meghatározzuk a fogyasztási trendeket és kialakítjuk a bázisértékeket és a hozzájuk kapcsolódó fajlagos értékeket. Tanácsadóink beazonosítják az energiapazarlási pontokat, s azt prezentációval bemutatjuk a vezetésnek. Munkánk során kitérünk a költséghatékonyabb energiafelhasználási módokra és azok elemzésére, hozzárendeljük a megújuló energiaforrások alkalmazhatóságát.

Az ISO 50001 tanácsadási folyamata tartalmazza a részletes és hitelesített számításokat, melyekből javaslatokat teszünk az energiahatékonyság-javítási intézkedésekre, számszerűsítetten bemutatjuk az energiahatékonysági potenciált.

Az ISO 50001 szabvány „újkori történetében” ugyanazok a vállalati vezetői döntések fedezhetőek fel, mint annak idején az ISO 14001 szabvány 90-es években történő alkalmazásakor. Úgy látjuk, hogy nagyon nehezen döntenek a magyar cégvezetők az ISO 50001 szabvány alkalmazásáról, melyet talán most meggyorsít a 2015. évi energetikahatékonyságról szóló törvény és kormányrendelet. De ha visszatekintünk, hogy annak idején évekig konferenciákon vitatkozott a környezetvédelmi szakma az ISO 14001 és az EMAS rendszerek fontosságáról és elsődlegességéről, 2015-ben már látható, az akkori vita rég eldőlt, hiszen a legtöbb cég az ISO 14001 szabvány választotta környezetirányítási rendszerének működési alapjául, s kevesen nyúltak az EMAS rendszerhez, mely sokkal komplexebb, de ezáltal bonyolultabb és nehezebben érthető.

Ezért javasoljuk partnereinknek és érdeklődőknek is, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal energetikai audit szabályozásának lehetőségeit is kihasználva, válassza a könnyebben és kitaposott úton járható ISO 50001 szabvány alkalmazásba vételét, mert erre vonatkozóan működő referenciákkal és ezáltal bemutatható alkalmazás-gyakorlattal rendelkezünk. Az ISO 50001 követelmények bevezetése mellett szól az az érvünk is, mely a tanúsításra vonatkozik. Az ISO 50001 szabvány tanúsítására az Európai Unió összes tagországában érvényes certificate-et bocsátanak ki az auditáló cégek, ezáltal nemzetközivé tehetjük az elvégzett munkát és a bevezetett irányítási rendszert.